Őszi-téli időszakban a MIe nemcsak egyesületi tagoknak, de külsős érdeklődőknek is lehetőséget biztosított október 1. és december 31. között a MIe „Zoomos” előadásokon és prezentációkon való részvételre. A témák és előadók különbözőek voltak, többféle területet lefedtek, amelyek hozzájárultak ismereteink bővítéséhez.
Ezen előadásokra előfizetés formájában – melynek csomagára 6.000 Forint – nem MIe-tagoknak is kínáltuk lehetőséget ismereteik bővítésére, és ezzel a MIe által szervezett programokon egészen év végéig vehettek részt. Amennyiben nem csomagban vették meg az előfizetést, akkor minden előadás egyszeri ára 1.500 Ft-ba került.
A programokat heti egy alkalomra próbáltuk beosztani, a késő délutáni órákban, hogy minél többen részt tudjanak venni.
Érintett témák, amelyek mindegyikére számos külső érdeklődő is csatlakozott Mie tagja mellett:
- Vallások
- Érdekes desztinációk
- Történelmi tartalmú előadások
- Budapest tematikájú előadás
Hallgatóság nagy örömmel fogadta az előadásokat, sőt a meghírdetett programokat az érdeklődésre való tekintettel mindig később fejezték be az előadók.
Köszönjük, hogy velünk voltatok!
Milyen programokon lehetett résztvenni?
- Október 12. – Katolikus alapismeretek, templombelsők, szakrális terek – Zeisler Heléna
Katolikus alapismeretek, templombelsők, szakrális terek – fontos tudnvalók, melyekre szükséged lehet, ha katolikus templomot látogatsz meg.
- Október 29. – Történelmi tévhitek – Stumpf Éda
Így történt? Máshogy történt? Jól tudjuk? Jó következtetést vonunk le belőle?
- November 10. – Református alap-ismeretek – Udvardi Tamás
- Novemer 17. – Örményország – Kleyer Éva
Örményország lenyűgöző kultúráját és lélegzetelállító tájait jártuk be Kleyer Éva kolléganőnk segítségével és képeivel.
- November 24. – Ecclesia, vademecum -Cobino István
István által átadott tudás színesítette az időtöket, bővítette tudásotokat és remélhetőleg hozzájárult a jövő évi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészülésre.
- November 27. – Mit tanulhatunk a Franciáktól – Stumpf Éda
Stumpf Édától hallottuk a válaszokat a következő kérdésekre: Csigaevők? Sármőrök? Rebellis forradalmárok? Színes egyéniségek? Arrogáns nagyképűség jellemzi őket, vagy minőségi életszemlélet?
Mit tanulhatunk a franciáktól? Konyhaművészettől a napirendig, szervezéstől a szolidaritásig… sok mindent!
- December 1. – Egy világ körüli út Budapesten – Cobino István
- December 6. – Advent és Karácsony – Zeisler Heléna
- December 10. – Zászlok és címerek – Kis Mao-Tun István
- December 18. – BUDAPEST HOMLOKZATAI ÉS DÍSZÍTŐMUNKÁK – Görbe Márk
A városban sétálva nap mint nap meztelen fiatal lányokat és kigyúrt férfiakat vagyunk kénytelenek bámulni, látóterünkbe pedig néha beúszik egy-egy sárkány vagy szfinx sziluettje. Az erkélyen ősmagyar harcosok űzik a vadat, a háztetőn álló alakok különböző rendeltetésű tárgyakkal zsonglőrködnek, az ablakok széléhez lapulva pedig különös öltözetű figurák leskelődnek. Ennek a káosznak az értelmezéséhez megfelelő ismeretekre van szükségünk, melyekkel megfejthetjük, hogy a fentiekben említett festészeti, szobrászati, illetve mozaikmunkák valójában mire utalhatnak, bírnak-e esetleg valamilyen mondanivalóval az utcán sétáló ártatlan polgár számára. Az előadáson a Budapest épületeinek tetején, homlokzatán, illetve belsejében található művészeti díszítőmunkákról lesz szó, melyek megértésével lehetővé válik más európai városok ékítmény rendszereinek értelmezése is. A példák főként a XIX. századi művészet köréből kerülnek ki, így főként a görög-római és magyar mitológia macskaköves utcáin kalandozunk.
- December 28. – FERENC JÓZSEF és ERZSÉBET MAGYARORSZÁGON – Csapó Csaba
A 19. század egyik legjelentősebb személyisége Ferenc József, aki mentalitásával, gondolkodásmódjával, cselekedeteivel még halála után közel három évtizeddel is meghatározta az egykori Habsburg Birodalom utódállamainak gondolkodásmódját, életét. Magyarországon 1848/49-ben brutális elnyomóként kezdte és szeretve tisztelt királyként fejezte be működését. A december 28-i előadásban arra a kérdésre keressük a választ, hogy személyisége, hétköznapi cselekedetei (pl. utazásai, vadászatai), életének a magyar társadalom többsége számára többnyire rejtve maradt pillanatai, szokásai, mennyire járultak hozzá a róla alkotott kép átalakulásához. Milyen személyiség volt Erzsébet? Szépségét felhasználták-e a király politikai céljainak elérésére, vagy öntörvényű királynéként Béccsel szemben tudatosan állt-e a magyarok oldalára, ahogy utóbbiak feltételezték.
