A Magyar Idegenvezetők egyesülete (MIe) elkészítette napidíj-ajánlását, mellyel még hatékonyabban kívánja képviselni a Magyarországon idegenvezetői igazolványt szerzett és ebből hivatásszerűen élő szakemberek érdekeit.
Deák Judit, a MIe elnöke azt reméli, hogy az egyesület napidíj-javaslatát mind a munkáltatók (vagyis főként az utazási irodák), mind az idegenvezetők figyelembe veszik szerződéskötésük során. A napidíj-javaslat kidolgozását azért érezték szükségesnek, mert sokszor tapasztalják, hogy még a legkvalifikáltabb idegenvezetők is hajlandóak/kénytelenek irreálisan alacsony, már-már megalázó munkadíjért dolgozni.„Aki idegenvezető, tudja, milyen összetett, lelkileg, szellemileg, fizikailag mennyire kimerítő ez a munka, óriási elvárásokkal a megrendelő részéről. Ezért nagyon fontos az anyagi megbecsülés is, meg kell tehát fizetni a minőségi munkát!” – mondta el szerkesztőségünknek Deák Judit.
Persze létezik az ellenpólus is: van olyan iroda, amely épp arról panaszkodik, hogy egy nem extra, európai nyelven dolgozó idegenvezetőnek egy egész napos városnézésre és egy vacsorakísérésre 50 ezer Ft-ot ajánlottak, aki ezt kevesellte, és nem vállalta a munkát. És sajnos olyan is előfordul, hogy az idegenvezető valóban nem minőségi munkát végez, de ezt a minimumbérezéssel nem lehet előrevetíteni.
Ezért is fontos, hogy képbe kerüljön a szakma a realitásokról, hiszen sem az alulfizetett, sem az extra bért megszabó kollégák nem vetnek jó fényt a szakma presztizsére.
A MIe 2017-es idegenvezetői napidíj-ajánlása
Megjegyzés:
A MIe tagjai a napidíj-táblázatban szereplő összegek 70%-a alatt nem vállalnak munkát.
Amennyiben az idegenvezető áfás elszámolási körben tevékenykedik, akkor a fenti összegek plusz áfával értendők.
A Magyar Idegenvezetők egyesülete (MIe) 2016 novemberében alakult, s a valós és felelős érdekképviseletet, valamint a kormányzattal és a szakmai szervezetekkel való együttműködést tűzte ki fő céljául.
Eredeti forrás: https://turizmus.com/utazas-kozlekedes/mie-napidij-ajanlas-1153740
Az Idegenvezetői Kerekasztalon kezdtünk nemrég összeszedni közismert példákat a városnézéseket és turistáinkat zavaró, egyszersmind minket is zavaró tényezőket: hívatlan és a fülünk mellett hangosan játszó zenészek, tapintatlan, sőt sokszor agresszív árusok, szerencsejátékosok, zsebesek, fényképezkedés kedvéért a szobrokra felmászó (kül- és belföldi) turisták…
Jándi Attila kollégánk felajánlotta, hogy amennyiben valaki vállalja, hogy mindezt nyilvánosan is elmondja, akkor megpróbál médiakapcsolatot is hozni. Mivel Stumpf Éda vállalta ezt a feltételt, Attila össze is kapcsolta Sváby Andrással, aki átadta a téma gyakorlati feldolgozását munkatársának, Török Rékának.
Ha már lehetőséget kaptunk a médiában megjelenni, a MIe szerette volna ennél jóval tágabban bemutatni a közönségnek a turizmus mindennapjait és továbbfejlődését gátló tényezőket: a fenti és a műsorban is bemutatott „lenyúlások” mellett a buszparkolók számának csökkenését vagy nem megfelelő helyen való kialakítását, a koncepciótlan döntéseket, a jogosulatlan idegenvezetés problémáját… A MIe részéről Deák Judit, Pancsik Károly, Szatmáry Judit és Stumpf Éda fejtette ki a sokrétű témát Török Rékának, az egyéni szervezésű turisták által tapasztalt visszásságokról Igaz Eszter, szintén MIe tag beszélt.
A riport itt megtekinthető a 18’30”-27’50” részben:
Az általunk felvetett és kifejtett témáknak csak töredéke került bele a végleges műsorba, ebbe bizonyára az időtényező is belejátszott, de el kell fogadnunk azt is, hogy a Napló munkatársainak ennek a bemutatása volt a lényeges.
Mi mindenesetre ennél jóval szélesebb spektrumban és mélyebben szeretnénk feltárni a turizmus hiányosságait – és természetesen lehetőleg azzal a pozitív felhanggal, hogy ezen lehet javítani, vannak is rá konkrétan kidolgozott szakmai javaslataink (ezt a témát sajnos nem érintette a mostani adás). Továbbra is keressük az együttműködési lehetőséget a döntéshozókkal és a megjelenési lehetőséget mind az írott sajtóban, mind a médiában – remélve, hogy egyre több pozitív akaratot tudunk a szakma mellé állítani!
Magyarország-Ciprus: Időtlen kapcsolatok címmel történelmi és kulturális tablókiállítást nyílt május 4-én a Képviselői Irodaházban.
A Koranisz Laokratisz görög nemzetiségi szószóló szervezte tárlatot az Országgyűlés alelnöke, Jakab István nyitotta meg.
A Ciprusi Köztársaság magyarországi nagykövete, Antonios Thecharous köszöntőbeszédét követően Ács-Lévai Viktória, nagykövetségi munkatárs Páfosz kulturális turizmusáról, a Magyar Idegenvezetők Egyesületének tiszteletbeli elnöke, Stumpf Éda pedig magáról a szigetről tartott izgalmas előadást az érdeklődőknek.
A kulturális és a tudományos élet minden szintjén Magyarország és Ciprus között kialakult közvetlen kapcsolatok sűrű hálózatába nyerhet bepillantást az, aki május 11-ig ellátogat a Képviselői Irodaházba és megtekinti a tablókiállítást.
A Képviselői Irodaházba történő beléptetéshez előzetes regisztráció szükséges, további információ a 1/441 5195-es telefonszámon vagy a kovacs.emilia@szakerto.parlament.hu e-mail címen kérhető.
A tablókiállítás megnyitója a Képviselői Irodaházban
Március 30-n tartotta éves közgyűlését a Magyar Idegenvezetők Egyesülete (MIe). Deák Judit elnök arról számolt be, hogy a „közgyűlés elvégezte minden fontos, kitűzött feladatát. A tagság elfogadta az SZMSZ-t, az Etikai Kódexet, jóváhagyta a 2017-es költségvetést, megalakultak a különböző bizottságok és szekciók.”
A közgyűlésen megerősítést nyert, hogy a MIe egyik kiemelt lobbitevékenysége a jogosulatlan idegenvezetéssel kapcsolatos ellenőrzésekre és a szankcionálásra irányul. Az ügyben tárgyalnak a törvényalkotókkal, kormányzati szervezetekkel — tudtuk meg az egyesület elnökétől.
Az idei fejleményekkel kapcsolatosan Deák Judit felhívta a figyelmet, hogy a MIe ez év márciusában belépett és társult tagja lett az Európai Idegenvezetők Szövetségének (FEG – European Federation of Tourist Guide Association). „Magyarország a FEG megalakulása óta (1983) még soha nem volt tagja a szervezetnek” — emelte ki az elnök.
A Mie tervei között szerepelnek a regionális turisztikai szervezetekkel kötendő együttműködési szerződések, amivel szintén plusz munkalehetőséget biztosítana tagjai számára. Szintén napirenden szerepelnek azon vállalkozókkal kötendő támogatási szerződések, amelyek adományaikkal segítenék a MIe munkáját.
Az egyesület által szervezett nyelvi továbbképzések után érkezett pozitív visszajelzések alapján a MIe ősszel folytatja nyelvtanfolyamait; alap és speciális tematikával egyaránt. A képzések jegyében dolgoznak a kezdő idegenvezetők hospitálási rendszerének kialakításán, amivel segítenék az új kollégák szakmába történő beilleszkedését — tette hozzá Deák Judit.
„A Mie egész évben hirdeti és szervezi nagy sikerű tanulmányi útjait. Ilyen volt egyebek mellett a Zsinagógába, Zeneakadémiára, Bazilikába, Visegrád-Esztergomba, Pozsonyba, a Menhely-alapítványhoz valamint a Fiumei sírkertbe szervezett program, melyeken az elmúlt néhány hónapban több, mint félezer kollega vett részt” — újságolta Deák.
Az ambicózus tervek egyike, hogy a MIe a tagok véleményét kikérve hamarosan közzéteszi az idegenvezetői munkadíjra vonatkozó bérminimum ajánlásait beutazó, kiutazó és telepített idegenvezetői kategóriákban.
„Az alapozást követő időszak az egyesület további építéséről, bővítéséről és a kitűzött célok megvalósításáról fog szólni. Ennek érdekében a közgyűlés megalakított néhány, a haladáshoz, a továbblépéshez elengedhetetlen bizottságot és szekciót” — szólt a jövőről Deák Judit.
Az egyesület bizottságai és szekciói, valamint azok tagjai a következők:
Számvizsgáló Bizottság
Földesi Vera – elnök
Lakos Dóra
Tamás Ágnes
Etikai és Nemzetközi kapcsolatok bizottsága:
Tamási Krisztina – elnök
Pancsik Károly
Pataky Ágnes
Oktatási és továbbképzési bizottság:
Jakus Mónika – elnök
Kleyer Éva
Szatmáry Judit
Angol szekció:
Bencze Ágota – elnök
Balázsné Bárány Katalin
Ihász Kata
Pataky Ágnes
Tamási Krisztina
Wurmb Andrea
Francia szekció:
Papp Gergely – elnök
Molnárfi Katalin Zoé
Stumpf Éda
Széchey Noémi
Kiutazó idegenvezetők szekciója:
Zsurek Andrea – elnök
Dóra Béláné, Kati
Kriesch György
Pataky Ágnes
Német szekció:
Csonth Enikő – elnök
Balázsné Bárány Katalin
Földesi Vera
Kleyer Éva
Tamási Krisztina
Quittner Katalin
Olasz szekció:
Lakos Dóra – elnök
Péchy Noémi
Zeisler Heléna
Skandináv és holland szekció:
Aranyi István – elnök
Csordás Zsuzsanna
Jakus Monika
Kriesch György
Macsotay Katalin
Reviczky Gabriella
Dobiné Harsányi Ágnes
Farkas Marianna
Földesi Vera
Spanyol és Portugál szekció:
Beer Edit – elnök
Demkó Éva
Lóránt Nóra
Az éves közgyűlésen a tagság elfogadta az SZMSZ-t, az Etikai Kódexet, jóváhagyta a 2017-es költségvetést, illetve megalakultak a különböző bizottságok és szekciók.
Március 30-án az immártöbb mint száz taggal rendelkező Magyar Idegenvezetők Egyesülete (MIe) megtartotta éves nagy közgyűlését. Helyszínül Németh György, a Legenda Kft. igazgatójának meghívására a Legenda egyik hajója szolgált.
Fotó: Mle
Címszavakban a közgyűlésen elhangzottakról, eddigi eredményeikről:
A MIe aktívan lobbizik és tárgyal a törvényalkotókkal, kormányzati szervezetekkel a jogosulatlan idegenvezetéssel kapcsolatos ellenőrzések és szankciók ügyében.
Az egyesület ez év márciusában belépett és társult tagja lett az Európai Idegenvezetők Szövetségének (FEG – European Federation of Tourist Guide Association). Magyarország a FEG megalakulása óta (1983) még soha nem volt tagja a szervezetnek.
A MIe együttműködési szerződéseket köt regionális turisztikai szervezetekkel, ezzel is több munkalehetőséget biztosítva tagjainak. Ilyen lehetőséget nyújt például a győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál.
A nyelvi továbbképzésekkel kapcsolatos pozitív visszajelzések alapján ősszel az egyesület folytatni kívánja nyelvtanfolyamait alap- és speciális tematikával
A MIe egész évben hirdeti és szervezi tanulmányútjait, melyek többek között a Zsinagógát, a Zeneakadémiát, a Bazilikát, Visegrád és Esztergom nevezetességeit, Pozsonyt, a Menhely-alapítványt és Fiumei sírkertet érinti. Ezeken a programokon az elmúlt néhány hónapban több mint félezer kollégájuk vett részt.
Az egyesületben folyamatosan dolgoznak a kezdő idegenvezetők hospitálási rendszerének kialakításán, hogy minél hatékonyabban tudják segíteni az utánpótlás beilleszkedését a szakmába.
Ígéretük szerint,tagjaik véleményét kikérve a közeljövőben közzéteszik az idegenvezetői munkadíjra vonatkozó bérminimum ajánlásait beutazó, kiutazó és telepített idegenvezetői kategóriákban.
Az egyesület alapozását követő időszak a további építésről, bővítésről és a kitűzött célok megvalósításáról szól majd. Ennek érdekében a közgyűlés megalakított néhány, a haladáshoz és a továbblépéshez elengedhetetlen bizottságot és szekciót.
Százhoz közelít a Magyar Idegenvezetők Egyesületének tagsága
2017. március 05. 17:24
Bár csak tavaly év végén jegyezték be a Magyar Idegenvezetők Egyesületét, máris 100 körüli taglétszámot számol, és számos programot kínál a hazai szakembereknek – derült ki a MIe kerekasztal-beszélgetésén az Utazás kiállításon.
Mint elmondták, a szervezet gondolata tavaly, a turistabuszok budai Várból történő kitiltása kapcsán fogalmazódott meg, amikor a spontán összefogással, más szakmai szervezetekkel karöltve, végül elérték a rendelet enyhítését. Az idegenvezetők érdekeit képviselő szervezet legfontosabb célkitűzései az illegális idegenvezetés, az alulárazás elleni fellépés, nagy hangsúlyt fektetnek a (tovább)képzésekre, és együtt kívánnak dolgozni más turisztikai szövetségekkel.
A legfontosabb feladat, a fekete idegenvezetés elleni fellépés terén szorgalmazzák a helyszíni bírság bevezetését és az ellenőrzésre jogosul szervek kijelölését. Spanyolországban 60-6000 euró közötti összeggel, Görögországban 1200 euróval, visszaesők esetében háromévnyi kitiltással szankcionálják az effajta tevékenységet – hoztak külföldi példákat.
Az edukáció terén azonban már vannak előrelépések – régi gond ugyanis, hogy tudásuk felfrissítésére, új információk beszerzésére csak nehezen nyílik lehetőség. Ezért ők maguk kezdeményezték a szolgáltatóknál a szakmai study tourok szervezését, amit sokan örömmel fogadnak. Február végén már kétnapos programon járhatták be Esztergom és Visegrád fontosabb nevezetességeit, márciusban pedig a Bazilikába és a Zsinagógába hirdettek meg bejárást. További információ: www.miguides.com
„Javíthatatlan optimisták vagyunk” – megalakult a Magyar Idegenvezetők Egyesülete
2016. december 20. 14:08
14 alapító indította útjára 2016 november 10-én, a december 6-án bejegyzett Magyar Idegenvezetők Egyesületét (MIE). A munkába nagy lendülettel belevágó egyesület széles körű szakmai összefogást kezdeményez.
Bár a MIE létrejöttének egyik előjátéka az idén tavasszal az idegenforgalmi szakma szinte teljes spektrumát megdöbbentő és egységbe kovácsoló, a Budai Várat a turistabuszok elől lezárni kívánó miniszterelnökségi döntés volt, jelentős szerepet játszott, hogy az alapítók szerint a MISZ „az elmúlt évek során észrevehető nyomot nem hagyott a szakmán belül”. Szerintük érekvédelmi, képviseleti és továbbképző tevékenysége nyomán „nagy űr tátongott és óhaj a kollégák részéről, hogy legyen végre egy, az érdekeinkért kiállni képes, dinamikus civil összefogás”. Ugyanakkor Dr. Kundi Viktória, az MIe alelnöke, a Kodolányi János Főiskola docense felhívta a figyelmet, hogy nem a MISZ ellenpólusa kívánnak lenni, egymás mellett, együttműködve akarnak az ágazatért tenni. „Nem a fontoskodás, a szereplés iránti vágy, hanem egy dinamikus szervezet iránti igény hozta létre az egyesületet” — jegyezte meg Deák Judit elnök, a Harmony Tours Kft. ügyvezetője.
Deák kiemelte: az egyesületnek nincs politikai felhangja, de a politikai döntéshozókat tervezi meggyőzni, hogy a GDP 10%-át megtermelő, éppen ki tudja hányadik minisztériumnál lévő, de önálló tárcával nem rendelkező idegenforgalom „általában többet érdemel”. Több szakmai szervezettel összefogva kívánják megalkotni a kormányzatnak szóló szakmai minimumot. A több szövetséget érintő, jogi előkészítés alatt lévő és a tervek szerint Magyar Turizmusért Szakmai Szövetség névre hallgató kezdeményezésben a MUISZ, MABEUSZ mellett várják a MaReSZ, MISZ és MSZÉSZ képviselőit is. Üdvözölnék, ha az MTÜ-vel szintén szorosabb viszony alakulna ki, illetve ha egy valóban döntésképes, kompetens funkcionárius tartaná a kormányzat felé a kapcsolatot.
Fotó: Palotás István
„Javíthatatlan optimisták vagyunk. Nem lennénk itt, ha az nem így lenne” – felelte Stumpf Éda, az egyesület tiszteletbeli elnöke arra kérdésünkre, hogy szerintük az apparátus valóban érdemben figyelembe veszi majd — még a döntések előkészítési szakaszában — akár a MIe-t, akár a formálódó szövetség javaslatait. (A szakma figyelembevételének egy legutóbbi példáját keretes írásunkban olvashatják – V.A.) „Nagyon sokat tudnánk segíteni, ha hagynák” — mondta Deák Judit. Szerinte egyirányú az ágazattal kapcsolatos kommunikáció, ezért a szakmának kell magához venni a kezdeményezést. „Sok és nehéz munka vár ránk, de látunk okot az optimizmusra” — ismerte el Kundi Viktória.
Az ágazat érdekeinek széles körű képviselete mellett kifejezetten az idegenvezetők érdekében száll síkra az egyesület a jogosulatlan idegenvezetés ellen. A MIe szerint a korábbi évi 1-2 ellenőrzés is elhalt, holott ez hatósági feladat. Rendszeres továbbképzéséket szerveznek. Ennek első példája a Dohány utcai zsinagógában az idegenforgalmat az Aviv Traveltől átvevő Mazsihisz által szervezet képzések, illetve ennek nyomán munkalehetőség kínálása az egyesület tagjainak. Szeretnék, ha az idegenvezetők képzését megreformálni. Az irodákkal együttműködve szeretnék ismét bevezetni a hospitálás intézményét, hogy komoly munkákra valóban felkészült idegenvezetők kerüljenek. El kívánják érni, hogy az idegenvezetői szakmai általában nagyobb megbecsülést kapjon, hiszen ők a szakmai azon szereplői, akik nem csak elő turistákkal dolgoznak nap mint nap, de ugyanígy tapasztalják a szakmailag nem megalapozott politikai döntések akár imázsromboló hatásait – magyarázza a Pro Turismo-díj története alatt összesen két díjazott idegenvezető egyike, Deák Judit.
Az egyesület első taggyűlését január elején tartja. Az eddig belépettek és belépni szándékozók száma eléri a négyszázat — árulta el Stumpf Éda.
Rövid előkészítést követően fogadta el a parlament a turizmusfejlesztésről szóló, törvény besorolást kapó, alig néhány oldalas jogszabályt. Forrásaink szerint sem a látszólag derült égből villámcsapásként „lesújtó” tervezet elkészülte előtt sem pedig a törvény parlamenti vitáját megelőzően nem kérte ki az NFM a szakmai szervezetek véleményét. Szerkesztőségünk mindkét szakaszban érdeklődött a minisztériumnál. Érdemi választ mintegy tucatnyi, de egyértelmű kérdéseinkre azóta sem kaptunk. Amint ez megtörténik, tájékoztatjuk olvasóinkat.
Megtartotta bemutatkozó sajtótájékoztatóját a Magyar Idegenvezetők egyesülete, amely az érdekképviseletet, valamint a kormányzattal és a szakmai szervezetekkel való együttműködést tűzte ki céljául.
Forrás: turizmus.com | 2016. december 20. kedd 19:15
Mindehhez ők naprakész, friss információkkal rendelkeznek, hiszen napi munkájuk során ők – az idegenvezetők – állnak legközelebb a turistához, ők kapják a folyamatos visszacsatolást, és ők tudják, hol szükségesek és életszerűek a változtatások – mondta el többek közt az új szervezet elnöke, Deák Judit, december 20-án, a Kodolányi János Főiskolán tartott eseményen.
Az elnök asszony kifejtette továbbá, hogy nem a MISZ (Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége) ellenében, hanem mellette, vele és minél több szakmai szervezettel együttműködve kívánják képviselni a Magyarországon idegenvezetői igazolványt szerzett és ebből hivatásszerűen élők szakmai érdekeit.
Az egyesület független idegenvezetőkből álló, 14 tagú alapító grémiuma 2016. november 10-én írta alá az alapító okiratot, s a cégbejegyzést követően, december 6-án vált hivatalos szervezetté a Magyar Idegenvezetők Egyesülete (röviden: MIe), melynek – az előzetes egyeztetések, szándéknyilatkozatok szerint – heteken belül, tehát már januárban közel 400 aktív tagja lesz.
Első taggyűlésüket 2017. január 16-án tartják.
A MIe legfontosabb céljai:
1/ a magyar idegenvezetők szakmai és jogi érdekképviselete:
az egyesület fellép a jogosulatlan idegenvezetés ellen,
fontosnak tartja, hogy a hazai múzeumokba az idegenvezetők ingyen bemehessenek, miközben munkájukat végzik vagy felkészülnek a következő csoportra.
2/ kormányzati és szakmai szervezetekkel való együttműködés:
szakmai partnere kíván lenni az MTÜ-nek és más turisztikai szervezetnek,
fontosnak tartja, hogy a jogszabály-változtatásoknál, új rendeletek bevezetésénél kikérjék az szakmai véleményét.
3/ megfelelő oktatási és továbbképzési rendszer biztosítása:
magas színvonalú, folyamatos továbbképzések biztosítása a tagok számára (pl. MAZSIHISZ-szel közösen választják ki a budapesti zsinagóga kibővített idegenvezetői csapatát, nyelvi továbbképzéseket tartanak, tematikus sétákat indítanak, stb.),
az egyesület kezdő idegenvezetők hospitálási rendszerét szeretné újra bevezetni, valamint szakmai tanácsaival szeretné kitölteni azt az űrt, ami sokszor a tananyag és a gyakorlat közt tátong.
4/ nemzetközi és szakmai szervezetekkel való kapcsolat kiépítése:
az egyesület csatlakozni kíván olyan európai és nemzetközi szervezetekhez, amelyeknek Magyarország nem tagja.
December 20-án délelőtt, a Kodolányi János Főiskolán mutatkozik be az idegenvezetők új érdekvédelmi szervezete.
Forrás: turizmus.com | 2016. december 13. kedd 20:39
Deák Judit, a MIE elnöke szerkesztőségünk érdeklődésére előzetesen elmondta, hogy egy dinamikus, aktív szervezetet kívánnak életre hívni. Study tourokat szerveznek, kedvező árú nyelvtanfolyamokat biztosítanak, s hatékony érdekvédelemre készülnek.
Kidolgozzák a kezdők hospitálási rendszerét, legyen szó egy transzferről, vagy akár egy külföldi útról. A lényeg, hogy a fiatalok egy-egy rutinos kolléga mellett a gyakorlatban is lássák, milyen ez a munka.
Gondoskodni akarnak tagjaik minél több megbízásáról is, ennek jegyében már megállapodtak a MAZSIHISZ-szel, hogy közösen szervezik a budapesti zsinagóga kibővített idegenvezetői csapatát.
Turistabuszok a Várban: „Ez nem csak egy szűk szakma belügye”
2016. május 06. 01:38
A budapesti Kodolányi János Főiskola adott otthont csütörtökön annak az idegenvezetők által kezdeményezett egyeztetésnek, melyen a turizmus hazai érdekképviseleteivel tervezték megvitatni a Várba induló turistabuszok lapzártánk idején még mindig május 15-től bevezetendő forgalomkorlátozása során előálló helyzet kezelését.
Bár az egyeztetésen a szaksajtó mellett meghívottak egész sorát várták – MUISZ, MISZ, MABEUSZ, BFTK, NiT, MSZÉSZ, MAHOSZ illetve a Mátyás-templom idegenforgalmi képviselőit, turizmust is oktató felsőoktatási intézmények munkatársait valamint Szatmáryné Jähl Angélát a BKIK Kereskedelmi tagozat elnökét – nem mindenki jelent meg. Akik viszont igen, aktívan kivették részüket az egyeztetésből, így egyebek mellett Jakus József, a NiT Hungary képviseletében, vagy Varga Zsolt a Személyhajósok Szövetségének elnöke. A MISZ részéről többen is megjelentek és fejtették ki álláspontjukat a helyzetről. Bán Teodórát, a BFTK ügyvezető igazgatóját egy munkatársa helyettesítette – megfigyelőként.
Mindeközben a MUISZ-MABEUSZ-MSZÉSZ hármas az apparátussal próbálja megértetni az április 27-én hozott döntésük ellentmondásait. Ha előbbiek szövetségként nem is képviseltették magukat, utazási irodás kollégák szintén jelen voltak, egyben igyekeztek konstruktív hozzászólásaikkal segíteni a végül öreg estébe nyúló egyeztetést. Ennek eredményeképpen egy konkrét cselekvési terv kerül kidolgozásra különböző forgatókönyvekkel – nem kizárva egy figyelemfelkeltő demonstráció lehetőségét sem – attól függően, hogy milyen eredményt hoznak a három meghatározó szövetség Miniszterelnökséggel folytatott tárgyalásai.
A várnegyed – By Agapito – A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=11339518
A tárgyalásokat illetően egy nagyon visszafogott, pár soros közlemény érkezett a MUISZ részéről szerkesztőségünkbe. E szerint a szövetség „intenzív lobbitevékenységet folytat a Várba történő autóbuszos behajtás korlátozásával kapcsolatban”. Majd ekképp folytatják: „Az egyeztetéseken tájékoztattuk az illetékeseket azokról a problémákról és várható veszteségekről, amelyeket a Vár autóbuszok előtti lezárása okozhat az utazásszervezőknek és az egész magyarországi turizmusnak. A tárgyalásokon felvetéseinket nyitottan és kompromisszum készen fogadták. Az egyeztetések folytatódnak és természetesen mindent megteszünk annak érdekében, hogy a lehetőségekhez képest minél előbb a legjobb megoldás szülessen meg.”
A legjobb megoldásra törekednek az „élő” turistával és a főváros illetve a kormányzat által a turistabuszok mozgása elé gördített akadályokkal egyaránt meglehetős gyakorisággal találkozó idegenvezetők is. Döntéshozóknak szánt állásfoglalásukat kérésükre változtatás nélkül közöljük:
Állásfoglalás a Budapesten praktizáló idegenvezetők által összehívott 2016. május 5-i szakmai egyeztetésről
Április utolsó napjaiban a turizmusban dolgozók tudomására jutott, hogy a turistabuszok behajtását a budai Várba május 15-től betiltanák. Ennek állítólagos oka az, hogy a várban megkezdett építkezésekhez szükséges tehergépjárművek és munkagépek, valamint a turistabuszok együttes súlya veszélyezteti a Vár alatti barlangrendszert.
A Budapesten nap mint nap dolgozó idegenvezetők megdöbbenéssel hallották, hogy a szakmai szervezetek nagy része kimaradt az előzetes tájékoztatásból is. Az idegenvezetők ezért szakmai egyeztetésre hívták a beutazásban érdekelt utazási irodák és a turizmusban érdekelt személyszállítók (autóbusz, hajó) érdekvédelmi szervezeteit.
Ezt a döntést a legteljesebb mértékben elfogadhatatlannak tartják, hiszen kész tények elé állítja a turizmus összes szereplőjét (ideértve az utasokat is), ráadásul minden előzetes egyeztetés, vizsgálat és hatástanulmány nélkül, a szezon közepén.
Ez nem csak egy szűk szakma belügye.
A hazai GDP 10,3 %-át a turizmus adja (ez körülbelül 14 milliárd dollár).
Rövidtávon elsősorban káosz várható a vár környékén, hiszen a döntéshozók által említett 66 fős helyettesítő buszok száma (5 db) elégtelen a feladathoz. Az elmúlt évek statisztikái szerint szezonban naponta átlagosan 35 000 turista fordult meg a Várban (Budavári Önkormányzat számlálása alapján), ebből legalább 15 000 szervezett csoporttal érkezik. Ha ezt a számot elosztjuk a 12 nappali órára (9-21 óráig), akkor is 1 250 utast jelentene óránként, ami 19 buszt, azaz 3 perces járatsűrűséget igényelne.
Logisztikailag megoldatlannak, sőt megoldhatatlannak tűnik egyelőre az is, hogy hol zajlana a turistabuszokról a BKK által üzemeltetendő járatokra való átszállás (lévén, hogy a csoportot együtt kell mozgatni, enélkül elvesznek emberek), majd ugyanez fordítva, az elégséges ütemben, valamint hol parkolnának addig az utasaikra váró turistabuszok. Ez szemben áll az 1560/215 (2015.08.07.) kormányhatározattal.
Az átlagban 49 fős turistabuszok súlya nem nagyobb, mint a tervezett helyettesítő buszoké, és harmadannyi, mint a felújításban részt vevő munkagépeké.
Minden mozgásában korlátozott személy (seniorok, kisgyerekesek, kerekesszékesek) számára ez a lépés különösen diszkriminatív – ez szemben áll az EU-s elvárásokkal és előírásokkal.
A szervezett, csoportos túrára érkezők, az incentive, kongresszusi és konferenciaturizmus VIP résztvevőitől sem várható el, hogy buszt cseréljenek. Megjegyzendő, hogy a 2015-ös év 1020 kongresszusának/konferenciájának 77 %-át Budapesten rendezték, ezek résztvevői minimum egy alkalommal meglátogatták a budai Várat.
Mindez ellehetetleníti a minőségi turizmust. Az idegenvezetők nem tudnak ezekkel a feltételekkel 40-60 fős csoportokat egyben mozgatni. Sem a turisták, sem a magyar vagy külföldi utazási irodák nem tudják vállalni annak a veszélyét, illetve felelősségét, hogy szétszakadjon a csoport egy általuk ismeretlen városban, amelynek a nyelvét sem beszélik!
Mindezek alapján fennáll a veszély, hogy a tervezett intézkedés miatt kialakuló kaotikus állapotok komoly kártérítési igényekre adhatnak jogalapot. (Ezt ki fogja finanszírozni?)
Ezen felül egyéb, számszerűsíthető anyagi hátrányok is keletkezhetnek, kieső bevételek formájában. A szervezett turizmusban csak a buszparkolás ( 1.920,- Ft beszorozva napi 320 busszal, mert az új, 10 percre csökkentett ingyenes áthaladást nemigen fogják tudni teljesíteni), a Mátyás-templom (a kedvezményekkel együtt is átlag 1.000,- Ft) és a Halászbástya (700,- Ft) 15 000 szervezett turistát érintő kieső bevételei meghaladják a napi 33 milliót (33,614,000,-). Fél évre felszorozva több, mint 6 milliárd forint elmaradt bevétel (6.151,362M). Ebben az összegben természetesen nincs benne a várbeli vendéglátóhelyek és boltok kieső bevétele.
A Várba így fel nem jutó turistabuszok egész Budapest forgalmára komoly kihatással lesznek, kezelhetetlen dugókat okozva.
Épp ezért az idegenvezetők égetően fontosnak tartják, hogy minden érdekelt egységesen lépjen fel a tervezett döntés ellen, a május 15-éig hátralévő időszakban.
Bíznak abban, hogy a döntéshozók a fent leírtak ismeretében felülvizsgálják a tervezett határidőt, és a szakmai szervezetekkel egyeztetve új alternatívákban gondolkodnak.
Tapasztalataik alapján készen állnak más, minden érdekelt által elfogadható és kivitelezhető megoldás-variációk felajánlására, amellyel elkerülhető a nemzetközi negatív visszhang.”
Nagy volt a torlódás Budapesten a Clark Ádám téren, mert szerdától új szabályok vonatkoznak a turistabuszokra. Sokkal szigorúbb szabályok szerint vihetnek csoportokat a várba, mint eddig. Előzetesen regisztrálniuk kell és legfeljebb öt percet tölthetnek a várban. A korlátozásokat azért vezették be, mert a várban építkezik a kormány. Csepreghy Nándor miniszter-helyettes szerint az is lehet, hogy ha az építkezések befejeződnek, a turistabuszok teljesen kiszorulnak a várból.
Május közepétől kitiltaná a kormány a turistabuszokat a budai Várból. Az intézkedés oka a Karmelita- kolostor átépítése és a macskakövek alatt húzódó csatornarendszer megvédése. A turistabuszokat a BKK sűrített járataival helyettesítenék a jövőben. Az idegenvezetők nem értenek egyet a kormány terveivel.
A szezon közepén mintegy 35 ezer külföldi fordul meg a budai Várnál. Egy kormányzati tervezet szerint azonban heteken belül megszűnhet a szolgáltatás a Karmelita-kolostor átépítése miatt, és a Vár alatti csatornarendszer megvédése érdekében.
A Várban dolgozó idegenvezetők nem értenek egyet a kormány döntésével. Szerintük az intézkedés révén jelentősen csökkenne az idegenforgalom a Budai Várnegyedben. „A már kiígért programokban szerepel a séta, illetve elsősorban a fő attrakciónak számító Mátyás-templom és a Halászbástyáról a gyönyörű panoráma, ezt elvárják, ott pipálgatják, hogy valóban teljesült-e, és ezeknek a csoportoknak nagyon sokszor egy nap vagy fél nap jut Budapestre, amit nem lehet időkorlátozások között megoldani” – mondta Pancsik Károly idegenvezető.
A turistabuszokat a BKK 5-10 percenként induló járatai helyettesítenék az elképzelés szerint. A kisebbik kormánypárt képviselője azt mondta, a végleges döntés előtt mindenképp egyeztetnek majd a szakmával. „Én is hallottam, hogy sokan a turisztikai szektorban elégedetlenek voltak ezzel kapcsolatban, én úgy gondolom, hogy a kormányzat mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az intézkedéssel kapcsoltban egyeztessen a szakmával és az érintettekkel” – fogalmazott Hollik István KDNP-s országgyűlési képviselő.
Hollik István azt is hozzátette: a buszok kitiltásáról való döntés az eredeti elképzelésekhez képest várhatóan késni fog.
Farkas Marianna, Pancsik Károly és Stumpf Éda kezdeményezésére több mint 130 praktizáló idegenvezető (nem a MISZ égisze alatt – A Szerk) támogatta annak a május 5-i fórumnak az összehívását, amelyen a turista- és városnéző buszok Várból való kitiltását vitatták meg.
Szerkesztőségünk információja szerint a fórumra meghívott szakmai szervezetek közül nem vett részt a megbeszélésen sem a MUISZ, sem a MABEUSZ, sem az MSZÉSZ, mert, ezek a szervezetek – noha elfogadhatatlannak tartják a buszok tervezett kitiltását – tárgyalásokat kezdeményeztek az ügyben érintett Miniszterelnökséggel, s bíznak a kompromisszumos megoldásban.
Az idegenvezetők által megfogalmazott állásfoglalást teljes egészében, szöveghűen, módosítás nélkül olvashatják el ITT
L. Simon László az Önnek adott május 31-i interjújában elmondta, hogy „Nagyon alapos előkészítés folyik: folyamatos az egyeztetés, modellezünk, közlekedési tervek készültek, a kerület, a BKK, a Csatornázási Művek, a Főváros munkatársai rendszeresen találkoznak, és ezt végigbeszélik. Hetente-kéthetente tartunk projektértekezletet nálam, ahol felkészülünk ezekre a problémákra. Van, amit tudunk előre modellezni, van, amiről látjuk, hogy milyen hatása lesz, vannak olyan részek, amik előre nyilvánvalóan pontosan modellezhetetlenek. Próbáltunk a lehető legjobban felkészülni a helyzetre. Négy ideiglenes buszmegállót jelöltünk ki, az összes turisztikai szereplőjével, a beutaztatók képviselőjével ezt a kérdést végigbeszéltük és a Turisztikai Ügynökség vezetése a buszos cégek képviselőivel be is járta a Várat. Elvileg fel vagyunk arra készülve, hogy a turistákat továbbra is tudja fogadni a Vár a megváltozott utazási körülmények közepette is.”
Sajnos az elmondottakkal ellentétben a helyzetfelmérés során nem keresték meg az idegenvezetők egyetlen hivatalos szervezetét, a Magyarországi Idegenvezetők Szövetségét (MISZ), noha a legtöbb gyakorlati turisztikai tapasztalatot és javaslatot e kérdésben az idegenvezetők tudták/tudják szolgáltatni. A június 1-i bevezetés előtt a buszos személyszállító vállalkozásokat tömörítő NiT Hungaryt sem hívták meg egyetlen bejárásra sem, a szervezet írásbeli kérése ellenére sem kapott lehetőséget konzultációra. Május 25-én Guller Zoltántól, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetőjétől ígéretet kaptak arra, hogy a későbbi „finomhangolások” megvalósításához számítanak tapasztalataikra.
Egy több, mint 300 idegenvezető alkotta virtuális szervezetnek vagyok a tagja, tapasztalatainkat napi szinten megosztjuk egymással. Nincs hivatalos szervezeti formánk, nem vagyunk MISZ tagok, de együttműködünk a MISZ-szel. Krisztina engem kért meg, hogy az idegenvezetők által összegyűjtött tapasztalatokat foglaljam össze Önnek, mivel május folyamán én voltam az idegenvezetők egyik fő szervezője − szinte titkára −, így nálam futnak össze a tudnivalók és én tárolom az eddigi dokumentumokat is.
A teljes kép kedvéért egy picit visszakanyarodok az előzményekhez. Lehet, hogy ismételek olyat, amit Ön már korábban tudott (hiszen Pancsik Károly kollégám már felvette Önnel a kapcsolatot), de nem tudhatom, milyen háttérismeretekkel rendelkezik, és így legalább nem marad ki semmi lényeges.
A szervezett csoportokkal az idegenvezetők az utazási irodák közvetítésével kerülnek kapcsolatba. Az irodák által összeállított programot a velük szerződésben álló személyszállító vállalkozások (buszos cégek) által rendelkezésre bocsátott busszal és sofőrrel együttműködve valósítják meg. A Budai Várnegyed látogatása szűkebb értelemben a Dísz tér környékén való kiszállást jelentette, onnan séta a Szentháromság térre, a Mátyás-templom és a Halászbástya megtekintése, majd a Halászbástya alatti Schulek-lépcsőn lesétálva visszaszállás a buszba. Ez kiegészülhetett természetesen a Nemzeti Galéria meglátogatásával, vagy egyszerűen csak a Királyi Palota körbejárásával, a Sándor-palota, a Sikló, illetve a Savoyai-terasz megtekintésével. A buszok vagy bent maradtak a Vár területén (külföldi sofőröknek általában így volt ésszerű, a meglehetősen drága parkolással együtt is), a magyar sofőrök, illetve a várost jól ismerő külföldiek viszont, kihasználva a félórás ingyenes áthajtást, elhagyták a Vár területét és csak a program végére jöttek vissza a csoportért.
Ebben a jól kialakult rendszerben az első változás idén áprilisban történt, amikor a Budavári Önkormányzat az ingyenes áthaladás idejét fél óráról tíz percre rövidítette le. Ezt a tíz perces keretet nagyon nehéz betartani, még egy fegyelmezetten fel-, illetve leszálló csoporttal is. Ez gyakorlatilag a Várba-behajtás fizetőssé tételét jelenti (350 Ft minden megkezdett 10 perc).
Ehhez képest elképedéssel és felháborodással értesült a szakma – a turisztikai sajtóból – április 28-án arról a tervről, amely május 15-től a turistabuszok és a „Hop On Hop Off” városnéző buszok behajtását teljes mértékben megtiltaná, és az utasokat gyalog, lifttel, siklóval, vagy a BKK által rendelkezésre bocsátandó buszokkal javasolja feljuttatni a várba.
Mi, idegenvezetők, tartva a döntés bevezetésekor várható kaotikus állapotoktól, és hosszabb távon a magyarországi turizmusnak ezzel okozott károktól, május 5-re szakmai egyeztetésre hívtuk meg a turizmus résztvevőit. Célunk az volt, hogy összehangolva álláspontunkat, együtt és egységesen forduljunk a döntéshozókhoz szakmai érveinkkel. Mellékelem az egyeztetés meghívóját, melyben megtalálhatóak az intézkedés ésszerűtlenségére és szakmaiatlanságára rávilágító legfőbb érveink. A felsorolt meghívottak között vannak a szervezett turizmus legfőbb résztvevői. Közülük mindössze a MISZ, a buszos cégeket képviselő NiT Hungary és a MAHOSZ (a hajós cégek szervezete) adott érdemi választ és képviseltette magát. A Budapesti Fesztivál és Turisztikai Központ (BFTK) vezetője, Bán Teodóra 5-én reggel még azt jelezte, hogy eljön, de végül csak egy „megfigyelőt” küldött. Az utazási irodák két szervezete, a MUISZ és a MABEUSZ jelezte, hogy más úton próbálnak egyeztetni a döntéshozókkal, ezért nem jönnek el. A többi meghívott nem reagált semmilyen módon a megkeresésünkre. A kormány részéről akkor még nem hívtunk meg senkit, mert ennek a megbeszélésnek az eredményével szerettük volna a turisztikai irányítás képviselőit megkeresni.
Ezen a megbeszélésen teljes volt az egyetértés abban, hogy el kell érni a tervezett behajtási tilalom elhalasztását legalább ez év végéig, később pedig el kell érni, hogy a döntéshozók bevonják az előkészítésbe a „terepen” dolgozókat, azaz az idegenvezetőket és a buszos vállalkozásokat is.
Mivel az is kiderült, hogy a kérdéskör komplexebb, mint gondoltuk, beláttuk, hogy további egyeztetésekre lesz szükség. Továbbá tiszteletben tartottuk, hogy a MUISZ és a MABEUSZ másnap, május 6-án tárgyal a döntéshozókkal, ezért végül konkrét közös fellépésről nem született döntés, amíg bővebbet nem tudunk meg a tárgyalások eredményéről. (A megbeszélésünkről kiadott sajtóközlemény – 2. melléklet – nagyjából ugyanazt az összefoglalót tartalmazza, mint a meghívó.)
Néhány nappal később az utazási irodák szervezetei arról tájékoztattak, hogy:
1. a Várba behajthatnak majd a turistabuszok a le- és felszállításra, csak nem maradhatnak ott parkolni,
2. a rendelkezés bevezetését elhalasztották június 1-re.
Úgy tűnt, a „legkisebb rosszat” sikerült elérni, ezzel nagyjából meg is nyugodtunk, bár a bevezetés részleteinek előkészítésében szerettünk volna részt venni. Ennek érdekében a MISZ velünk (MISZ-en kívüli idegenvezetőkkel) és a buszos cégek képviselőivel egyeztetve azt kérte a döntéshozóktól − Guller Zoltántól, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetőjétől, Bienerth Gusztáv kormánybiztostól és Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármestertől −, hogy egy közös bejáráson vizsgáljuk meg a bevezetés konkrét részleteit és azok várható következményeit. Erre a megkeresésre a MISZ semmilyen választ nem kapott.
Mint említettem, a buszos vállalkozásokat tömörítő NiT Hungary sem kapott meghívást az előzetes bejárásokra. A nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy a döntéshozók „buszos cégek” alatt elsősorban a „Hop On Hop Off” típusú városnéző buszokra gondolnak.
A le- és felszállítás pontos helyszíneit, illetve a behajtás regisztrációhoz kötését mindössze 2 nappal a bevezetés előtt, május 30-án tette közzé az MTÜ. A legtöbb idegenvezető kolléga már ennek olvastán, reflexből jelezte, hol lesznek a kaotikus pontok. Ezek a „jóslatok” sajnos be is igazolódtak, jórészt június 2-tól, mivel június 1. szerdára esett, ami a legalacsonyabb forgalmú nap a héten a turisták látogatása szempontjából. Június 2. óta rengeteg visszajelzés érkezett a kollégáktól a behajtás gyakorlata okozta anomáliákról, amit az MTÜ jelenlévő segítőinek tagadhatatlan jó szándéka és segítőkészsége ellenére tapasztaltak.
ÉSZREVÉTELEINK, JAVASLATAINK
1. A 2 x 4 le- és felszállítóhely kevés. Javasoljuk további 4 felszállítóhely létesítését a Hunyadi János úton, a Halászbástya lépcsőjénél. Ez egy közkedvelt felszállítóhely, mert az idős vendégeknek nem kell visszasétálni ugyanazon az útvonalon a Dísz térre.
2. A rendszer a buszok kétszeri regisztrációjával nehézkes. Előfordult, hogy 1 órányi várakozást okozott a feljutáskor, illetve 20-40 perces várakozást a lejutáskor. Ez nem fér bele a kötött idejű (3 vagy 4 órás) budapesti városnézésbe. Ha a busz első behajtása előtt regisztrált, az miért nem elég a következőhöz, ha a második regisztrációkor is ugyanazt a sorszámot tartja meg?
Az elmúlt napokban több kollégánk tapasztalta, hogy a hajós cégek kivették programjukból a Budai Várnegyed megtekintését (ez hajónként 3-4 busznyi vendéget jelent).
3. A segítők többször ide-oda küldték a 30-50 fős csoportokat a megjelölt felszállítóhelyek között (emelkedőn 200-300 méter távolságra), ez is elfogadhatatlan ekkora létszámnál és életkornál.
4. 30-60 perces vári gyaloglás után nem várható el a szervezett utazáson résztvevő, általában 60-90 év közötti életkorú turistáktól, hogy 20-40 percet ácsorogjanak a buszra várva.
5. Hamarosan itt a kánikula, a várakozóhelyeken egyáltalán nincs árnyék, tűző napsütésben, 30-40°-ban kell majd várakozni. Esőben nincs hová behúzódni. Vajon terveznek-e erre megoldást? Miért nem tesznek padokat a várakozóhelyekre? Tartunk tőle, hogy e körülmények miatt a busz mellé mentőt is kell majd hívni idős vendégeinkhez.
6. A várakozás idejéhez képest nincs elegendő mosdó sem a Várbazárnál, sem a Dísz térnél!
7. A buszok parkolására kijelölt Dózsa György téri parkolóban a buszok részére felfestett helyen autók is parkolnak. Az I. kerületi Közterület Felügyelet vezetője, Madaras Csaba arról tájékoztatott, hogy intézkedni nem tudnak, mert az autók parkolását nem tiltja tábla a térnek ezen az oldalán. A másik oldalon van parkolást tiltó tábla, ott viszont hely híján a buszok parkolnak (többnyire büntetlenül, tekintettel a helyzet okozta szűkös lehetőségekre). A Palota úton párhuzamosan található a parkolást kijelölő és tiltó tábla, ott az ellentmondás miatt egyelőre szintén megtűrik a parkoló buszokat (ami nincs ellenünkre). Az I. kerületi Közterület Felügyelettel SEM egyeztettek a behajtási rend bevezetése előtt. A megfelelő táblák elhelyezése a BKK feladata lenne.
Mellékletként küldöm a napokra lebontott idegenvezetői beszámolókat és a kollégák által készített képeket (név nélkül, de szükség esetén a kollégák neve nálam megtalálható). Csatolom a jelenlegi le- és felszállítóhelyek térképét.
„Vannak dolgok, amiket nem lehet lemodellezni” – mondta L. Simon László. Nos, lehet, hogy így van. A jelenlegi rendszer gyenge pontjait a számok alapján (főszezonban naponta több, mint 300 busz) és a terepen dolgozó, azaz csoportokat mozgató idegenvezetők segítségével előzetesen ki lehetett volna mutatni. Ezzel elkerülhető lett volna, hogy az irodák kivegyék a várlátogatást a programjukból, amely válaszlépés a magyar turisztika és a főváros szégyene.
Köszönöm figyelmét és azt, ha a kérdést a továbbiakban is napirenden tartja.
Ha szükséges, szívesen állok rendelkezésére további részletekkel.
Üdvözlettel:
Stumpf Éda idegenvezető
Fenti levelem alapján Fiala János a 2016.06.07-i Keljfeljancsi című műsorban a következő kérdéseket szegezte L. Simon László (akkori) örökségvédelmi államtitkárnak:
(37 percnél kezdődik a lényeg és 54:10-nél tér rá vissza Balogh Krisztina beírt emailjei alapján)
Eredetileg az volt a terv, hogy Orbán Viktor erkélyének építési munkálatai miatt május közepétől ideiglenesen kitiltják a turistabuszokat a Várnegyedből, amiket BKK-s járművekkel helyettesítettek volna.
Az építkezéshez szükséges járművek, munkagépek és turistabuszok együttes súlya ugyanis veszélyeztetné a Vár alatti barlangrendszert. De a BKK-járművek ugyanolyan nehezek, mint a turistabuszok, csoportok szállítására viszont egyáltalán nem jók.
Kis szökőkút csobog majd Orbán erkélye alatt (fotó :Népszabadság)
A kitiltás május 15-én lépett volna érvénybe, de az idegenvezetők azonnal tiltakozást nyújtottak be, amiben az áll, hogy „A Várban megforduló napi átlagosan 35 ezer turista közül legalább 15 ezer szervezett csoporttal érkezik. Megoldhatatlan ennyi embert átszállítani a turistabuszokról a BKK-s járatokra. Az idegenvezetők nem tudnak ezekkel a feltételekkel 40-60 fős csoportokat egyben mozgatni”
Pénteken ezért a Miniszterelnökség és az önkormányzat képviselői egyeztetést tartottak, ahol megbeszélték, hogy akármilyen korlátozás is lesz, az nem május 15-től, hanem 31-től fog érvénybe lépni.
Egyetértettek abban, hogy nem kitiltásra, hanem inkább „ésszerű korlátozásra” van szükség, szóval a jelenlegi álláspont az, hogy a turistabuszok este héttől reggel hétig szabadon mozoghatnak a Várnegyedben.
„Hoztam már ide mozgássérült gyerekeket is. Velük mi lesz? Hogyan jönnek ide? Az egész azért van, hogy ne zavarjuk az uraságot? Írja meg nyugodtan, hogy mélységesen fel vagyok háborodva!”
– mondta egy magyar idegenvezető az eredeti tervről. (NOL)
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.
Mindehhez ők naprakész, friss információkkal rendelkeznek, hiszen napi munkájuk során ők – az idegenvezetők – állnak legközelebb a turistához, ők kapják a folyamatos visszacsatolást, és ők tudják, hol szükségesek és életszerűek a változtatások – mondta el többek közt az új szervezet elnöke, Deák Judit, december 20-án, a Kodolányi János Főiskolán tartott eseményen.
